A szisztematikus problémamegoldás többféle módszere ismert (7 lépéses, Ford 8D, hat szigma megvalósítása öt lépésben stb.).
A hét-lépéses szisztéma folyamata:
1. A probléma meghatározása
A probléma meghatározásának az a célja,hogy a lehetséges problémák közül azt válasszuk ki, amellyel lehet és kell foglalkozni. Ekkor a probléma nagyságát ismerjük meg és a "vevőt" definiáláljuk. E szűkítési folyamat során számos, jellemzően az egyéni kreativitásra építő eszköz áll rendelkezésre: a KJ-diagram, az ötletroham, az ok-okozati (Ishikawa, halszálka) diagram éppúgy alkalmazható mint - adatok ismeretében - a Pareto diagram.
2. Adatgyűjtés
Az adatok gyűjtése a probléma mélyebb, alaposabb megértését szolgálja. Ellenőrző kártyákat, adatgyűjtő lapokat, esetleg számítógépes adatbázisokat használunk erre a célra.
3. Adatelemzés
Az adatok elemzésének célja a néhány lényeges jellemző megtalálása.Ebben nagy segítség a Pareto-elv alkalmazása (leegyszerűsítve: a selejt 80%-át a hibafajták 20%-a adja), a regresszió- és korrelációszámítás, a Pareto diagram, a kördiagram, a gráfok, hisztogramok.
4. Ok-okozati elemzés
Az ok-okozati elemzés célja a valódi okok megtalálása. Leggyakrabban használt eszköze az Ishikawa-diagram (halszálka diagram).
5. A megoldás tervezése és bevezetése
A megoldás tervezésénél a cél a leghatékonyabb és leggazdaságosabb megoldás azonosítása és sikeres bevezetésének megtervezése. Az összes lehetséges megoldás összegyűjtését a fadiagram segítheti, a sok alternatíva közül a választást a mátrix-diagrammal végezhetjük el. A bevezetés tervezését a PERT-diagram támogatja.
6. Az eredmények értékelése
A hatás visszamérésének célja, hogy megbizonyosodjunk a bevezetett megoldás eredményességéről. Ez lehetővé teszi, hogy az esetleges még szükséges intézkedéseket megtehessük.
7. Szabványosítás
A szabványosítás a fentiekben kialakított megoldásnak az adott szervezet működési rendjébe való beépítését jelenti. E lépés célja a sikeres problémamegoldási folyamat eredményeinek rögzítése, beépítése a napi működésbe. A szabványosítás kiterjed a problémamegoldási folyamat tanulságainak elemzésére, rögzítésére is.
A problémamegoldás során hasznos segítséget nyújtó eszközök:
7 QC eszköz (7 régi eszköz):
Ellenőrző lap
Pareto diagram
Hisztogram
Ok-okozati elemzés (Ishikawa-diagram)
Szabályozó (ellenőrző) kártyák
Regresszió- és korrelációszámítás
Gráfok
7 vezetési és tervezési eszköz (7 új eszköz):
Affinitás diagram (KJ módszer)
Kapcsolati diagram
Fa diagram
Mátrix diagram
Háló diagram
PDPC diagram
Faktoranalízis
Qualifókusz